Oliver Arthur: Majom I-II-III-IV - akril, vászon 30x24 cm, 2006

A hazai street art fénykorának egyik hőse, Olver Arthur 2006-os sorozata került a galéria kínálatába egy magángyűjteményből. Soha vissza nem térő alkalom a város egyik legpezsgőbb, legizgalmasabb és fontos korszakának kiváló darabjaira lecsapni.

akril, vászon 30x24 cm, 2006
hátoldalon szignózva

A négy panel együtt rögtön Warhol-vonalat idéz, csak itt nem celebfejek vagy konzervdobozok ismétlődnek, hanem egy szándékosan leegyszerűsített, kedves kis majomarc. Ettől egyszerre működik poénként, dizájntárgyként és pop-art utalásként. A lényeg nem a részletgazdagság, hanem az ismétlés, a színek ritmusa és az, hogy ugyanaz a motívum mennyire más hangulatot kap minden mezőben.

Ami jól működik benne:

a 2x2-es kiosztás rögtön rendet és plakátszerű erőt ad
a harsány, tiszta színek miatt messziről is üt
a figura annyira egyszerű, hogy ikonként működik
az enyhén texturált felület oldja a túl steril, digitális hatást

A felső két panel kicsit klasszikusabb és grafikusabb, az alsó kettő lazább, frissebb, szinte gyerekszobásan vidám. Ettől az egésznek van egy könnyed, szemtelen energiája. Nem akar mélyen tragikus vagy monumentális lenni, inkább azt mondja: „nézd, ezt jó nézni”.

Hangulat:
pop-art, játékosság, retró reklámesztétika, dizájnérzék, irónia.

Ha műértősebben akarod megfogni, akkor arról szólhat a szöveg, hogy a tömegkultúra vizuális logikáját használja: ismétel, leegyszerűsít, variál, és a jelentést nem a forma változása, hanem a színkörnyezet eltolása hozza létre.