Altnőder Emese 01 fotó - méret: 20X20

Ez a kép első ránézésre szinte véletlennek tűnik, de pont ettől kezd el nagyon működni. Az erdei háttér, az üvegen megjelenő kéz tükröződése és a belső tér halvány nyoma együtt olyan látványt hoz létre, mintha a természet, a megfigyelés és a hétköznapi élet egy pillanatra egymásra csúszott volna. Olyan, mint egy nagyon csendes, mégis enyhén nyugtalanító jelenet egy művészfilmből, ahol valami biztosan történik, csak nem mondják ki hangosan.

A kép ereje éppen ebben a bizonytalanságban van. Nem adja magát azonnal, nem harsány, nem akar tetszeni — inkább behúz. A tükröződés miatt a néző egyszerre van bent és kint, közel és távol, jelen és emlék között. Ettől a fotó vagy festményjellegű látvány egyszerre lesz intim, kicsit kísérteties és meglepően elegáns.

Formailag is izgalmas darab: a zöldek sűrűsége, az ágak kuszasága és a kéz finom, lebegő jelenléte nagyon jó feszültséget teremt. Az egész kompozícióban van valami posztmodern véletlenszerűség, de közben annyira szépen áll össze, hogy már nem hibának, hanem gesztusnak hat. Olyan, mintha a kép azt mondaná: a valóság néha sokkal érdekesebb, amikor nem teljesen egyértelmű.

Ez nem az a munka, amit azért akasztanak falra, mert “szép színek vannak benne”.

Ez az a munka, amit azért választanak, mert van benne titok, feszültség és egy halk intelligencia.

Az emberek ezt azért veszik meg, mert nem dekorációt keresnek, hanem hangulatot. Mert jó ránézni úgy is, hogy közben nem fejti meg az ember teljesen. Mert attól a tér, ahol megjelenik, rögtön érdekesebb, rétegzettebb és egy kicsit filmesebb lesz.

dibond