Szofink: Szent Modemusz

15x21 cm marker papír
2024

Ebben a rajzban az a nagyszerű, hogy egy teljesen mai életformát emel át vallásos ikonográfiába, és ettől az egész egyszerre lesz abszurd, pontos és nagyon szerethető. Szent Modemusz, a digitális nomádok védőszentje ott ül előttünk teljes nyugalomban, kezében töltőkábel és telefon, előtte laptop, mellette kávé — vagyis minden megvan nála, ami ma nagyjából egy hordozható túlélőkészletnek számít. A feje fölötti wifi-jel pedig tökéletes glóriahelyettesítő: ettől a figura nemcsak vicces, hanem rögtön ismerős is.

A poén azért működik ennyire jól, mert egy pillanatra sem erőlködik. Nem magyarázza túl a digitális életmód nevetségességét, csak szépen odateszi ezt a modern szentképet, és hagyja, hogy a részletek elvégezzék a munkát. A kötött sapka, a pulóver, a kissé rezignált arc, a kézben tartott kábel és a kávéscsésze mind azt sugallják, hogy itt már nem is egyszerűen munkáról van szó, hanem hitrendszerről. Mintha az online lét, a töltöttség, a csatlakozás és a stabil kapcsolat mára tényleg valami spirituális jelentőséget kapott volna.

A sárga háttér különösen jól áll neki, mert egyszerre ad neki ikon-szerű ragyogást és könnyű, játékos derűt. Ettől a figura nem gúny tárgya lesz, hanem egyfajta kortárs népi szent: valaki, akihez simán lehetne fohászkodni, ha nincs konnektor, gyenge a wifi, vagy eltűnt a hotspot. És épp ez benne a legjobb: finoman kineveti a jelenkort, de közben szeretettel teszi.

Van benne valami nagyon pontos megfigyelés arról, hogyan lett a technológia a mindennapi biztonságérzet része. Nem nagy társadalomkritikát csinál belőle, inkább egy kis modern mitológiát. Az ilyen rajzok attól jók, hogy elsőre csak poénnak látszanak, aztán kiderül, hogy elég sok igazság van bennük. Könnyű, szellemes, és annyira mai, hogy szinte már liturgikus.